HTML

osztályidegen

„Folyékony nap vagyok, s már nemsokára nem lesz bennem árnyék. De nekem is megvannak a szakadékaim, és nekem is vannak éjszakáim, mint a szőlőszemnek, amely a tőkén nevet –, s e tündöklő aranynapokban, itt, ezen az édes, érett, langyos őszön ragyog az éjszínű fekete drágakő, magányom sötéten tündöklő haláltisztasága.” (Hamvas: Magyar Hüperion)

Friss topikok

Linkblog

Ulickaja

2009.11.28. 18:01 tempefoi

  A nők bolondja, Surik, aki felszínes kapcsolatok, hő szerelmek, titkos és néha előle is eltitkolt vonzalmak között éli le életét. Életszagú, erős regény, az ember sajnálja, hogy véget ér, szívesen hallgatná ezt a mesélő hangot tovább. Mint Balázs Attila a…

Szólj hozzá!

Fehér, lovas szobor

2009.11.25. 00:16 tempefoi

    Ha ott állna végre a lovas szobra.   Fehér márványból akár, mint a klasszikus korok, a nagy korok hőseié.   Valahogy olyan méltánytalan az egész. A város, amit ismét vörös rongyokba öltöztettek, és képtelen kigyógyulni a vérrel-vassal…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása