Hülye vigyorral az arcán áll a bíróság előtt. Amanda Knox csak játszani akart egy kicsit, Sőt ott sem volt, a barátjával töltötte az estét.
Ezért aztán vigyorog. Két éve teszi ezt, az olasz ügyész életfogytot kért rá, és ő vigyorog.
Minden jel szerint ő, a 22 esztendős amerikai lány vágta el Meredith Kercher brit diáklány torkát 2007. november 1-jén, stílszerűen halottak napján. Egy négerrel és egy olasszal, két férfival erőszakolták meg a brit lányt, akivel együtt bérelt lakást Perugiában. A lány nemzetközi diákcsereprogramon vett részt. Kifogásolta, hogy Knox piszkos és szóvá tette kicsapongásait. Nos, ezért kellett meghalnia.
Az amerikai nő tagad és vigyorog. Ezt teszi két éve.
Namármost. Tegyük fel, ártatlan. Vagy legalábbis ügye rossz kezekbe került, az ügyész munkája ellen kifogás merült fel korábban. A manipuláció minden eszközével ezt igyekszik elhitetni az amerikai sajtó, sőt brit lapok is, hogy a vigyorgó gyilkos nem számíthat méltó tárgyalásra. Tegyük hozzá: először beismerte, hogy ő volt.
Szóval tegyük fel, hogy ártatlan. Normális viselkedés, hogy egy ilyen helyzetben vigyorog, mint a bolondgomba? Leonardo Mona Lisája is egy drogos parti rejtelmein mereng? A titokzatos női mosoly afölötti töprengést takar, hogy élesebb kést kellett volna használni?
Az embernek helyette szakad be a pofája. S vele együtt illúziói is egy állati sorból kiemelkedett, tollatlan, kétlábú lény esélyei iránt.
