Vagy azok is, de csak úgy, mint aki egy birtok átvételekor megnézi, mit hagytak rá az ősök. Mintegy négyszáz székely gyerek járja a varázslatos Keleti-Kárpátok tájait; teszik peniglen ezt Hargita Megye Tanácsának hegyimentő közszolgálata jóvoltából.
Itt Erdélyben a suvadásos dombok
a férfiakban éjjel mélyre szállnak,
reccsenve nőnek meg a pofacsontok,
s a vízmosásos szemekben az árnyak
Farkas Árpád: Apáink arcán. Így kezdődik a vers; az egyik legszebb, amit valaha olvastam. Persze csak az én korlátolt elmémnek szép, hiszen nem szerepel benne az emberi ürülékre való utalás és nem ér véget a közepénél. Hazai lapban biztos le sem közölnék.
Szóval a közszolgálat „négy csapata kísérte el az iskolás gyerekeket különböző helyszínekre, ahol a természetben való viselkedés szabályait, valamint olyan életmentő technikákat tanítottak nekik, amelyekre bármikor szükség lehet, ha a gyerekek a szabadba terveznek kirándulást.”
Viselkedés, szabályok... Magyar Bálint, gondolom, már a hallatára is sokkot kapna. Láttak mostanában fiatalokat, beszélgettek velük? A hazaiakra gondolok, csonka országunkból. Bizony, rájuk félne egy-egy ilyen kiruccanás..
Elnézem a nagy, tekintélyes EU-zászló a közeli iskolán, s a tépett, jóval kisebb nemzeti színűt. Az iskola szintetizátorról felhangzó jele a szünetben (kihallik az utcára) Beethoven Örömódája, köztudottan az EU himnusza egyben.
Vaj'h összeszakadna ég és föld, ha egy magyar népdal első hangjai képeznék a szünetre szólító hangokat? S a székelyföldi iskola példájából kiindulva: mi lenne, ha minden általános iskola tantervében kötelezővé tennék, hogy a nyolc esztendő alatt legalább egyszer jussanak el valamely határon túli területre a nebulók, persze állami pénzből finanszírozván a kiruccanást.
Istenem, el tudom képzelni, pusztán ha egy ilyen javaslat a parlament elé kerülne. Hogy repkedne a fasisztázás, a lélegeztetőgépezés, a trianonozás a levegőben. Elképzelem Bauer Tamást („ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”, publikálta nemrég), miket írna össze...
Megértük, hogy fiaink, lányaink nem tudják folytatni azokat a félmondatokat, melyből 50-100 éven keresztül megértettük egymást. Kislányom az általános iskolában nem tanul népdalokat; semmiféle dalt nem tanulnak, nincs együtt éneklés; helyette évek óta zeneelméletet oktatnak nekik. Az olyan intellektuális...
„...nézik, nézik évezredes hosszan,
hogy a türelem partjain milyen erdő ég el.
Hiába kenték be a füves rétet
jelszavakkal és piros borjúvérrel,
mert felzúg makacs hajuk az éjben
és erdőtűzként világít,
forradalmas-szép arcuk foszforeszkál,
hogy megleljük az utat hazáig,
fiúk, fiúk, ti viháncoló csitkók a vad szelekben,
ha netalán az űrig nem sikerül szállnunk,
s e rögös földre mégis visszatérnénk,
csak lábujjhegyen, halkan!:
apáink hűlő, drága arcán járunk.”
